Sokszor találkozik egy hitelező azzal a helyzettel, hogy az adósa, akinek látszólag nagy vagyona van, jó életkörülmények közt él, papíron nincstelen. Amennyiben a hitelezőnek az adósa nem fizeti vissza határidőben a tartozását, először általában felszólítja a teljesítésre, majd ezt követően peres eljárást indít. (Ha a követelést közjegyzői okiratba foglalták, akkor peres eljárásra nincs szükség, közvetlen végrehajtásnak is helye van.)
Előfordul, hogy közben az adós „papíron” nincstelenné válik, különböző vagyonelemek hirtelen eltűnnek a nevéről, akár ajándékozás akár adásvétel útján, így a hitelező a követelését nem tudja behajtani.
FEDEZETELVONÁS?
Fontos tudni, hogy ezek a szerződések fedezetelvonó szerződésnek minősülnek a Polgári Törvénykönyv szerint, mivel ezekkel az adós a tartozásának fedezetéül szolgáló vagyonát részben vagy teljesen elvonja, tehát a tartozásának a fedezete részben vagy egészben megszűnik.
Fedezetelvonó szerződésnek minősül, ha az adós vagyonából kikerül az adott vagyontárgy, pl. adásvétel, ajándékozás útján, de az is, ha a vagyontárgya a harmadik fél javára zálogjogot alapítanak, mivel a zálogjoggal rendelkező harmadik fél az esetleges végrehajtás során meg fogja előzni a többi jogosultat.
A bíróság mást vizsgál abban az esetben, ha ingyenes volt az ügylet vagy visszterhes volt, illetve fontos szempont az is, hogy családtagok között történt-e a fedezetelvonó szerződés megkötése.
Ha a bíróság megállapítja, hogy az adott jogügylet fedezetelvonó jellegű volt, akkor az ügylettel vagyont szerző fél köteles tűrni, hogy a követelést az általa megszerzett vagyonból behajtsák akár végrehajtási eljárás útján, tehát a hitelező követelésének fedezetét nem veszíti el.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Fotó: canva.com
