A bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünetről hallottunk, de eddig igazgatási szünetről nem. Ezt követően azonban nem szabad erről sem elfeledkezni ügyintézéskor, ugyanis 2023. június 1-jén hirdették ki a Magyar Közlönyben az igazgatási szünetről szóló törvényt.
Az igazgatási szünet bevezetésének indoka, hogy az állami és önkormányzati szerveknél, hivataloknál a téli és nyári iskolai szünet idején az ott dolgozók pihenését biztosítsák, miközben a folyamatban lévő ügyeket, eljárásokat a lehető legrövidebb ideig szüneteltessék.
MIKORTÓL?
Nyáron igazgatási szünet ebben az évben még nem rendelhető el, télen azonban igen: abban az esetben lehetséges, ha a Kormány erről külön rendeletet hoz, és az a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül, azaz 2023.szeptember 2-ig kihirdetésre kerül.
Ahhoz, hogy 2024-ben lehetőség legyen nyári igazgatási szünet elrendelésére, a Kormánynak legkésőbb ez év december 15-ig kell kihirdetnie az erről szóló rendeletét.
MELY SZERVEKRE VONATKOZIK?
Az alábbi szervekre, valamint területi, helyi szerveikre vonatkoznak a szabályok:
- Kormány
- minisztériumok
- központi hivatalok
- Központi Statisztikai Hivatal
- Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
- fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a
- Nemzeti Földügyi Központ
A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a foglalkoztatott részére azzal, hogy ha a részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni.
Az igazgatási szünet ideje bizonyos eljárásoknál beleszámít a határidőkbe, tehát mindent ügyenként kell figyelembe venni.
Az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.
A földhivatalok által az igazgatási szünetet követő első napon postai kézbesítés útján átvett, az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és az igazgatási szünetet követő első napon a hatóság hivatali tárhelyén lévő, és az iratkezelő szoftver által automatikusan érkeztetett ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, illetve azokat a földhivatal az igazgatási szünetet követő első napi érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.
Ha a Kormány rendeletével igazgatási szünetet rendelt el, akkor a különleges jogállású szerv vezetője saját szervére és foglalkoztatottjaira tekintettel elrendelhet igazgatási szünetet az ott megjelölt időtartamban. Ilyen pl. Köztársasági Elnöki Hivatal, Alkotmánybíróság Hivatala, Magyar Tudományos Akadémia Titkársága stb.
Szintén feltételesen, saját hatáskörben dönthet a helyi önkormányzat arról, hogy a kormányrendeletben meghatározottak szerint saját hivatalára kiterjedően igazgatási szünetet rendel-e el.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Fotó: canva.com
