Előfordulhat, hogy egy leendő vevő, akár ingóságot, akár ingatlant szeretne vásárolni, még nem kíván végleges adásvételi szerződést kötni. Ennek több oka lehet, pl. nem áll rendelkezésére a vételár, nincs meg valamilyen jogosultsága, ami az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges.
Vételi joggal találkozhat ingatlanon, ingón, üzletrészen, sok olyan helyzet van, amikor célszerű alkalmazni.
Mi az a vételi jog/opciós jog?
A vételi jog vagy más néven opciós jog kikötését a Polgári Törvénykönyv teszi lehetővé. Vételi jogot a tulajdonos alapíthat meghatározott dologra szerződéssel. Ez alapján a jogosult a dolgot a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Minimális feltételek
A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk azokban a feltételekben, amik az adásvételi szerződés megkötéséhez szükségesek. Meg kell jelölni pl. pontosan a dolgot, amire vonatkozik, a vételárat, meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül.
A vételi jog gyakorlása
A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja, így az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön. A tulajdonosnak tehát külön nem kell elfogadó nyilatkozatot tenni, akkor is megvásárolhatja a vételi jogosult a dolgot, ha az eladó már nem akarja azt eladni. A vételi jog alapítása előtt tehát ezt jól meg kell fontolni.
Már nem 5 év!
Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni, vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható. Azonban mi mindig javasoljuk időbeli korlát kikötését!
Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba (pl. gépjármű nyilvántartás) bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, akkor is, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza. Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Kép forrása: canva.com
