Mi az a „nagyobb erő”?
A magyar jog a vis maior fogalmát nem definiálja, ennek ellenére sokszor találkozunk vele, ha valamilyen kötelezettség teljesítése alól mentesülni kíván az egyik fél.
A vis maior, olyan „nagyobb erőt” jelent, amely általános emberi mércével elháríthatatlan, ellenállhatatlan.
Vis maiorra a szerződéses jogviszonyban hivatkozunk a leggyakrabban. A szerződéses kötelezettségeket mindig teljesíteni kell, a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak kötelezettségeik teljesítése alól. Így aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kizárólag akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Természetesen a szerződésen kívüli deliktuális felelősség keretein belül is hivatkozhatunk vis maiorra.
Melyek a vis maior tipikus esetei?
Egy természeti katasztrófa bekövetkezése, az adott fél ellenőrzési körén kívül esik és egyértelműen elháríthatatlan körülmény. Ilyenek pl.földrengés, tűzvész, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb. Vis maiornak számítanak bizonyos politikai-társadalmi események, mint háborúk, forradalmak, felkelések, export-import tilalom, embargó.
A szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása és a vis maior között szoros ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia és emellett bizonytani kell, hogy a kötelezettség teljesítése alól mentesülő fél a szerződéskötés időpontjában előre nem látta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Téves az a nézet, hogy automatikusan lehet az ukrán-orosz háborúra, bevezetett szankciókra vagy a járványra, mint vis maiorra hivatkozni. Csak akkor mentesülhet a fél, ha a konkrétan meghivatkozott körülmény a háborúval, szankciókkal vagy járvánnyal közvetlen összefüggést mutat, következményei gazdaságilag észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatóak.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt arról, hogy az adott esemény vis maiornak minősíthető-e. Ennek döntő szerepe van, hiszen a vis maior következménye az, hogy a teljesíteni nem tudó és szerződést szegő fél mentesül a kártérítési kötelezettség alól.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Kép forrás: pexels.com