#civilszervezet #felszámolás
Sok egyesület és alapítvány működése során eljuthat arra a pontra, amikor már nem tudja folytatni tevékenységét. Ennek oka lehet a tagok elfogyása, a támogatások megszűnése vagy egyszerűen az, hogy a szervezet célja már megvalósult. Ilyenkor sokan úgy gondolják, hogy elegendő dönteni a végelszámolásról, azonban ez nem minden esetben lehetséges.
Az egyik legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy rendelkezik-e a civil szervezet tartozással.
Mikor nincs helye végelszámolásnak?
A végelszámolás kizárólag akkor alkalmazható, ha a civil szervezet fizetőképes, vagyis valamennyi ismert tartozását rendezni tudja.
Ha a szervezetnek olyan lejárt tartozása van, amelyet nem képes kiegyenlíteni, vagy vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítésére, akkor a végelszámolás már nem megfelelő eljárás.
Ilyen esetben a jogszabályok más megszűnési eljárást írnak elő.
Mit jelent a fizetésképtelenség?
Egyszerűen fogalmazva, a civil szervezet fizetésképtelen, ha esedékes tartozásait nem tudja megfizetni, és várhatóan erre a jövőben sem lesz lehetősége.
A tartozás lehet például:
- adó- vagy járuléktartozás;
- szállítói tartozás;
- bér- vagy megbízási díj tartozás;
- visszafizetendő támogatás;
- bármely jogerős bírósági vagy hatósági döntésből eredő fizetési kötelezettség.
Már egyetlen jelentősebb rendezetlen tartozás is elegendő lehet ahhoz, hogy a végelszámolás helyett más eljárás váljon szükségessé.
Mi történik ilyenkor?
Ha a civil szervezet fizetésképtelenné válik, a bíróság előtt felszámolási eljárás indulhat. Ennek célja már nem a rendezett megszüntetés, hanem a hitelezők követeléseinek lehetőség szerinti kielégítése.
A felszámolási eljárás során a szervezet vagyonát felmérik, a hitelezői igényeket nyilvántartásba veszik, majd a rendelkezésre álló vagyonból – a törvényben meghatározott sorrend szerint – kielégítik azokat.
Felelnek-e a vezetők a tartozásokért?
Gyakori kérdés, hogy az egyesület elnöke vagy az alapítvány kuratóriumi tagjai saját vagyonukkal felelnek-e a szervezet tartozásaiért.
A főszabály szerint nem.
A civil szervezet önálló jogi személy, ezért a tartozásaiért elsősorban maga a szervezet felel.
Ugyanakkor kivételesesetekben felmerülhet a vezető tisztségviselő felelőssége is. Erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha a vezető jogszabályellenesen járt el, nem a szervezet érdekeit szem előtt tartva vezette azt, vagy a fizetésképtelenség bekövetkezte után olyan döntéseket hozott, amelyek a hitelezők érdekeit sértették.
Éppen ezért a fizetési nehézségek megjelenésekor nem érdemes halogatni a megfelelő jogi lépések megtételét.
Mit tegyen a szervezet, ha tartozása van?
Mielőtt bármilyen döntés születik a megszüntetésről, célszerű átfogóan felmérni a szervezet pénzügyi és jogi helyzetét.
Érdemes megvizsgálni:
- milyen összegű és milyen jogcímű tartozások állnak fenn;
- rendelkezik-e a szervezet olyan vagyonnal, amelyből ezek rendezhetők;
- folyamatban vannak-e támogatások vagy pályázatok;
- indult-e végrehajtási vagy bírósági eljárás;
- fennállnak-e olyan kötelezettségek, amelyek a közeljövőben válnak esedékessé.
Ezek alapján lehet eldönteni, hogy van-e lehetőség a tartozások rendezésére és a végelszámolás lefolytatására, vagy már más megszűnési eljárásra kell felkészülni.
Összegzés
A civil szervezet megszüntetésének módját alapvetően meghatározza, hogy rendelkezik-e rendezetlen tartozással. Míg fizetőképes szervezet esetén a végelszámolás biztosíthat rendezett lezárást, fizetésképtelenség esetén egészen más szabályok érvényesülnek.
Fotó:canva
