CIVIL SZERVEZETEK MEGSZÜNTETÉSE. MIRE KELL FIGYELNI VÉGELSZÁMOLÁS ELŐTT?  

#civilszervezet #egyesület #egyesületmegszüntetés #végelszámolás #felszámolás 

Egy civil szervezet létrehozása mindig egy közös cél megvalósítását szolgálja. Az élet azonban változik: előfordulhat, hogy a szervezet már nem tudja betölteni eredeti szerepét, elfogynak az aktív tagok, megszűnik a finanszírozás, vagy egyszerűen már nincs olyan személy, aki a működtetését vállalni tudná. 

Ilyen esetekben sokan teszik fel a kérdést: mi történik az egyesülettel vagy alapítvánnyal, ha már nem kívánják tovább működtetni? 

A válasz nem minden esetben a megszüntetés. Előfordulhat, hogy a szervezet működése mások bevonásával tovább folytatható, máskor azonban valóban a végelszámolás jelenti a megfelelő megoldást. 

El lehet adni egy civil szervezetet? 

Egyre gyakrabban hallom azt a kérdést, hogy „el lehet-e adni egy egyesületet vagy alapítványt?”. A rövid válasz: nem. 

A civil szervezeteknek nincs üzletrészük vagy részvényük, amely szabadon adható-vehető lenne. A működésük alapja nem a vagyonszerzés, hanem valamely közérdekű vagy közösségi cél megvalósítása. 

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szervezet vezetésében vagy – alapítvány esetében – az alapítói jogok gyakorlásában ne következhetnének be változások. Bizonyos feltételek mellett lehetséges új személyek bevonása, azonban ezek nem tekinthetők klasszikus értelemben vett adásvételnek és különösen nem szolgálhat üzletszerű vagyonszerzésre. 

Mielőtt a megszüntetés mellett döntenének 

A megszüntetésről szóló döntést mindig alapos előkészítésnek kell megelőznie. Első lépésként érdemes átvizsgálni a szervezet alapító okiratát vagy alapszabályát, mert ezek tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a megszűnés módját vagy a fennmaradó vagyon sorsát. 

Emellett célszerű több gyakorlati kérdést is megvizsgálni: 

  • rendelkezik-e a szervezet vagyonnal; 
  • van-e folyamatban lévő pályázata vagy támogatási szerződése; 
  • fennáll-e elszámolási vagy fenntartási kötelezettség; 
  • rendelkezik-e gazdasági társaságban üzletrésszel; 
  • működtet-e intézményt vagy más szervezeti egységet; 
  • van-e bármilyen tartozása vagy folyamatban lévő jogvitája. 

Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása elengedhetetlen, hiszen jelentősen befolyásolhatják a megszüntetés módját és időtartamát. 

Mikor választható a végelszámolás? 

Civil szervezet esetében végelszámolásra csak akkor kerülhet sor, ha a szervezet fizetőképes, vagyis nincs olyan tartozása, amelyet ne tudna rendezni. 

A végelszámolás megindításáról a megfelelő döntéshozó szervnek kell határoznia. A döntésben rendelkezni kell többek között a végelszámoló személyéről is. 

A határozatot követően a végelszámolás megindítását be kell jelenteni az illetékes törvényszéknek, amely nyilvántartásba veszi az eljárást. Ezzel párhuzamosan a számviteli és adózási kötelezettségek is megváltoznak, amelyek teljesítésére külön figyelmet kell fordítani. 

Fontos tudni, hogy civil szervezetek esetében egyszerűsített végelszámolásra nincs lehetőség, kizárólag a teljes, általános végelszámolási eljárás folytatható le. 

A végelszámolás alatt sem áll meg az adminisztráció 

Sokan meglepődnek azon, hogy a végelszámolás alatt álló szervezetnek továbbra is vannak adminisztratív kötelezettségei. 

Ha az eljárás egy üzleti éven túl is elhúzódik, a végelszámoló köteles elkészíteni az éves beszámolót és az adóbevallásokat, valamint évente tájékoztatni a döntéshozó szervet és a bíróságot a végelszámolás állásáról. 

A jogszabály alapján a végelszámolást legkésőbb három éven belül be kell fejezni. 

A végelszámolás lezárása 

Az eljárás végén a végelszámoló elkészíti a záró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a szükséges adóbevallásokat, amelyeket a döntéshozó szerv hagy jóvá. 

A fennmaradó vagyont a jogszabályoknak, valamint az alapító okirat vagy alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell felosztani, ezt követően kérhető a szervezet törlése a bírósági nyilvántartásból. 

A végelszámolónak gondoskodnia kell a szervezet iratainak megőrzéséről is. 

Van lehetőség a működés folytatására? 

Igen. Ha a végelszámolás során mégis sikerül olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi a szervezet további működését, akkor a törlési kérelem benyújtásáig lehetőség van a végelszámolás megszüntetésére és a működés folytatására. 

Ez különösen akkor lehet indokolt, ha új vezetőség alakul, új tagok csatlakoznak, vagy ismét biztosítottá válik a szervezet működésének személyi és anyagi háttere. 

Összegzés 

A civil szervezet megszüntetése első látásra egyszerű döntésnek tűnhet, a gyakorlatban azonban számos jogi, számviteli és adózási kérdést vet fel. Már a folyamat megkezdése előtt érdemes áttekinteni a szervezet vagyoni helyzetét, a folyamatban lévő támogatásokat, szerződéseket és egyéb kötelezettségeket, hiszen ezek jelentősen befolyásolhatják a megszüntetés módját és menetét. 

Különösen fontos kiemelni, hogy a végelszámolás kizárólag fizetőképes civil szervezetek esetében alkalmazható. Amennyiben a szervezetnek rendezetlen tartozásai vannak, vagy fizetésképtelenség merül fel, a megszüntetésre eltérő szabályok vonatkoznak. 

Mivel minden egyesület és alapítvány helyzete egyedi, a megfelelő eljárás kiválasztása mindig az adott szervezet jogi és pénzügyi helyzetének ismeretében történhet meg. Egy időben igénybe vett jogi tanácsadás nemcsak a megszüntetés folyamatát teheti gördülékenyebbé, hanem számos későbbi problémát és felesleges költséget is megelőzhet. 

Fotó:canva

+3670 363 0453

Cím:8900 Zalaegerszeg Jákum Ferenc utca 1/B. 2.em.7.(Agóra üzletház)

 
 

Email kapcsolat@drgaiderne.com

Irodám

8900 Zalaegerszeg Jákum Ferenc utca 1/B. 2.em.7.(Agóra üzletház)

Ügyfélfogadás

Csak előre egyeztetett időpontban

Elérhetőségeim

Tel: +3670 363 0453

Email: Kapcsolat@drgaiderne.com

Ezt a honlapot dr. Gaiderné dr. Gáspár Éva, a Zala Vármegyei Kamarába Ü.10/2007. lajstromszámmal bejegyzett, és 36060375 kamarai azonosító számon nyilvántartott ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara (https://mük.hu/ )által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza

Scroll to Top