Izgalmas kérdés.
Akár egy polgári, akár egy büntető per a jogerős ítélet meghozataláig több hónapig, akár több évig is tart.
A felek és a feleket képviselő ügyvéd nyilván a saját ügyfele scenáriójában van benne. Az ő előadását és véleményét hallja. Egy idő után talán azt hiszi el. Ezzel párhuzamosan csökken a képessége és célja arra, hogy megegyezzen a másik féllel.
Ha biztos az egyik fél a győzelemben, akkor egyre kevésbé célja az egyezség létrehozása. Pedig sokszor láttunk már “biztosan nyert” pert veszíteni és fordítva is.
Nem lenne célszerűbb objektíven átlátni az ügyet és átvenni a saját ügyünk és életünk felett az irányítást? Nem lenne célszerűbb olyan megegyezésre jutni ahol az ellenérdekű felek szubjektív látásmódja háttérbe szorul?
