ÉRDEKES ESET
Érdekes kérdést járt körbe a Kúria egy ítéletében.
Az eset röviden: Egy lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy elővásárlási nyilatkozatot nyújtott be egy termőföld adásvételével kapcsolatban. Személyes adatai között lakcímeként T., lakcím nélküli lakos került feltüntetésre, ugyanez szerepel a lakcímkártyáján is. Nyilatkozott arról is, hogy több mint három éve állandó t.-i lakos, életvitelszerű lakóhelye ténylegesen T.-án van. A hatósági eljárás során a testvére m.-i lakóhelyének címét levelezési címként jelentette be.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vármegyei Elnöksége állásfoglalásában nem támogatta az elővásárlási jogosulttal a szerződés jóváhagyását. A kormányhivatal ezt követően az adásvételi szerződést az eredeti vevővel jóváhagyta, az elővásárlásra jogosulttal a jóváhagyást megtagadta. A Kamara a megtagadást a nem támogató állásfoglalással indokolta, illetve azzal, hogy a lakcím, mint kötelező adat elfogadó jognyilatkozatban való feltüntetése hiányára, illetve arra, hogy a lakcímnek az elfogadó jognyilatkozatban hiánytalanul szerepelnie kell, ezen adat vonatkozásában hiánypótlásnak nincs helye.
ELSŐ FOKÚ BÍRÓSÁG
Az első fokú bíróság úgy foglalt állást, hogy településszintű lakcímmel rendelkező személy, mint amilyen a felperes, termőföld tulajdont nem szerezhet, különösen azért, mert a lakcím, illetve lakóhely kategóriákhoz a Földforgalmi tv. elővásárlási jogcímeket társít. A lakcím, mint kötelező adat hiánypótlás keretében nem pótolható, a hiányos elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felelt meg, így az alperes részéről jogszerűen került sor a jóváhagyás megtagadására.
A KÚRIA DÖNTÉSE
A Kúria hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv. által megjelölt elővásárlási jogosultságok körében nem csak a nyilvántartási állapotot, hanem a tényállapotot is vizsgálni kell. Jelen esetben a tényállapot vizsgálatára nem is került sor a nyilvántartási állapot hiányára utalással. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében pedig nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve.
A Földforgalmi tv. az elővásárlási jog gyakorlásához annyit kívánt meg – az ítélet hozatalakor – , hogy az arra hivatkozó fél lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen legyen, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A Kúria szerint a lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése nem korlátozható. A felperes az elfogadó jognyilatkozatban a lakcímét a nyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően megadta, így önmagában azért, mert utca és házszám szerinti lakcímmel nem rendelkezik, nem tagadható meg a szerződés jóváhagyása vele szemben.
MÓDOSULT A FÖLDTV.
A Földforgalmi törvény már módosult, jelenleg az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából nem a lakóhely, hanem az életvitelszerű lakáshasználatának a helye került fókuszba. Azonban a Kúria ítélete a földszerzés és annak igazolása szempontjából is messzemutató gondolatokat vet fel.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Kép forrása: pixabay.com
