Ha január, akkor menetrendszerűen változások történnek a termőföldekre vonatkozó jogszabályokban.(Több változás már december végén hatályba lépett.)
MIK A FŐBB VÁLTOZÁSOK?
BÉRBE LEHET ADNI A VÁSÁROLT FÖLDET
Termőföld tulajdonjogának megszerzésekor a tulajdonszerzési jogosultság feltétele – fő szabály szerint -hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja.
A Földforgalmi törvény meghatározza, mi nem minősül a használat átengedésének.
A felsorolásba bekerült, hogy nem minősül a használat átengedésének, ha a tulajdonjogot szerző fél haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot.
Tehát a vásárolt földet ezt követően korlátozás nélkül bérbe lehet adni.
FÖLD MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA
Pontosításra került a gazdasági épület és lakóház más célú hasznosításának a kivételére vonatkozó szabály:
A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
– mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület és annak megközelítését szolgáló, legfeljebb 200 négyzetméter területű út létesítése,
-lakóépület és ahhoz tartozó, legfeljebb 500 négyzetméter területű udvar, illetve út létesítése.
CSAK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN…
A földforgalmi jogszabályok eddig nem tettek különbséget az elővásárlás, előhaszonbérlet és egyéb kedvezmények alkalmazása szempontjából a között, hogy Magyarországon vagy nem Magyarországon van egy bejegyzett földműves lakóhelye vagy üzemközpontja
Ez 2026.01.01-től megváltozott.
Kiemelkedő helyen elővásárlási jog, előbérleti jog a földművest akkor illeti meg, ha egyéb követelményeknek történő megfelelés mellett az életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve Magyarország területén fekvő településen van. A 10 ha-os kedvezményes földvásárlásánál is ez feltétel lett.
Tehát egy Magyarországon bejegyzett , de például Szlovéniában vagy Ausztriában a megszerezni kívánt földttől 10 km-re élő földműves már nem szerezhet kifüggesztés nélkül termőföldet akkor sem, ha nincs még 10 ha földje.
Ugyanígy nem gyakorolhat elővásárlási, előbérleti jogot.
HELYI ÖNAZONOSSÁG VÉDELME
Ha a helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerinti elővásárlási jogot olyan zártkerti ingatlanra kívánják gyakorolni, amely földnek minősül (tehát nem kivettként van nyilvántartva), az elővásárlási jognyilatkozatot benyújtó személynek a nyilatkozathoz mellékelnie kell a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását a tulajdonszerzési feltételek fennállásáról. A kérelem alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja.
Mit vizsgál a hatóság?
A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az elővásárló szerzőképessége fennáll-e, és az adásvétel nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.
FÖLDHASZNÁLATI CSERE
A földhasználati csere új jogintézménye alapján két haszonbérlő állapodik meg, célja a földrészek egyben történő művelése, hatékony gazdálkodást biztosítása.
Az egységes művelés érdekében tehát két haszonbérlő megállapodhat, hogy a haszonbérlet jogcímén használatukban álló, legfeljebb 5 hektár nagyságú, szántó, rét, legelő vagy szőlő művelési ágú terület használati jogát elcserélhetik. Ennek feltétele, hogy a földhasználati csere eredményeként valamelyik haszonbérlő birtokába olyan földterület kerül, amely szomszédos a földhasználati nyilvántartás alapján már használatában álló földterülettel. A földhasználati csereszerződés legalább egy gazdasági évre, és legfeljebb a korábban lejáró haszonbérleti szerződés időtartamára köthető meg.
A földhasználati csereszerződésről mindkét haszonbérlő köteles a szerződés megkötését követő 15 napon belül a vele haszonbérleti jogviszonyban álló tulajdonost tájékoztatni.
A földhasználati csereszerződés megszűnik az alapjául szolgáló bármely haszonbérleti szerződés megszűnésével.
SPECIÁLIS KEDVEZMÉNY ÁLLATTARTÓKNAK
Az állattartó telep üzemeltetőjét a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatlétszám elérte a 600 állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni.
Új szabály, hogy ha egy állattartó telepen állatjárványügyi veszély elhárításaként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölést hajtottak végre, az állattartó telep üzemeltetője az állatleölés végrehajtását követő három évben továbbra is hivatkozhat a kedvezményes birtokmaximumra. Ezen kedvezmény kizárólag azon területek vonatkozásában illeti meg, amelyek az állatleölés végrehajtásának időpontjában haszonbérlet jogcímén a használatában álltak, függetlenül a haszonbérlet megszűnésének okától.
Erre az állattartó telep üzemeltetője csak akkor hivatkozhat, ha az állatleölés végrehajtásának időpontját megelőző napon megfelelt a feltételeknek.
MEGSZŰNŐ KIFÜGGESZTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A „hozzátartozói láncolaton” belül megkötött haszonbérleti szerződések is mentesülnek a kifüggesztés alól. (Korábban a közeli hozzátartozók kötött szerződéseket nem kellett kifüggeszteni, mint például szülő és gyermek, vagy testvérek között kötött szerződéseket.) Ezt követően a családi gazdaságokról szóló jogszabály alapján hozzátartozói láncolatba tartozó személyek között kötött szerződéseket sem kell kifüggeszteni. (például sógor, após, vő vagy unokatestvérek közötti haszonbérleti megállapodások esetén sem lesz szükség a szerződés kifüggesztésére.)
BÉRBEADÓ DÖNTÉSI JOGA NŐ
A korábbi szabályozás szerint, amennyiben harmadik személy előhaszonbérleti jogával élt és elfogadó nyilatkozatot tett, akkor automatikusan vele jött létre a haszonbérleti szerződés, ezt bérbeadó nem befolyásolhatta.
2026-tól ehhez a tulajdonos (bérbeadó) hozzájárulása is szükségessé válik. Tehát ha az agrárigazgatási szerv a szerződésben megjelölt bérlő helyett más, magasabb ranghelyű jogosultat javasol, a szerződés csak akkor jöhet létre, ha ehhez a bérbeadó is hozzájárul.
