Nem vész semmibe az örökség, ha az örökhagyónak nincs sem törvényes, sem végrendeleti örököse…bármilyen oknál fogva.
EZ HOGYAN LEHETSÉGES?
Amennyiben sem a végrendeletben megjelölt, sem a törvényes örökösök nem élnek, vagy a lehetséges örökösök visszautasították a hagyatékot és nem maradt örökös az örökhagyó után, az örökhagyó vagyonát a Magyar Állam örökli.
Előfordulhat például, hogy az örökhagyó tartozásai olyan magasak, hogy az örökhagyó vagyona ezeket nem fedezi. Az örökösök ilyen esetben azt a racionális döntést hozhatják, hogy visszautasítják az örökséget. Hiába örökölnének bármit ugyanis, ha utána az örökhagyó tartozásai felemésztenék.
Az illetékes közjegyző ilyen esetben hirdetményi kézbesítés során felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy az érdekeltségét 30 napon belül írásban jelentse be. Amennyiben a meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg. .
AZ ÁLLAM VISSZAUTASÍTHATJA AZ ÖRÖKSÉGET?
Az Állam – törvényes örökösként – szükségképpeni örökös: a hagyatékot nem utasíthatja vissza.
Tehát pl.egy végrehajtási eljárást is le lehet folytatni az örökhagyó helyett a Magyar Állam ellen és az örökhagyóval szemben fennálló tartozást be lehet rajta hajtani (természetesen csupán az örökség erejéig).
