A szabadságolási időszak kellős közepén járunk.
A legtöbb munkavállaló ilyenkor tölti a leghosszabb egybefüggő szabadságát az évben.
Mennyi szabadság jár? Mennyi idő után? Mi történik, ha év közben kezdődött a munkaviszony?
SZABADSÁG A MUNKÁBAN TÖLTÖTT IDŐ UTÁN
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, ez alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalót tehát csak a ténylegesen munkában töltött időre tekintettel illeti meg a szabadság.
MI MINŐSÜL MUNKÁBAN TÖLTÖTT IDŐNEK?
Munkában töltött időnek minősül a munkaidőn kívül is pl. a szülési szabadság időtartama, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, vagy a kötelező orvosi vizsgálat tartama. Ezen időszakok alatt a munkavállaló nem végez ténylegesen munkát, a szabadságra való jogosultság tekintetében azonban ezeket figyelembe kell venni.
SZABADSÁG TARTAMA
A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap. Ezen felül pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ilyen pl.az életkori pótszabadság, a 16 évesnél fiatalabb gyermekre tekintettel járó pótszabadság, fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság, a speciális munkakörökben dolgozóknak járó pótszabadság. A pótszabadságok együttesen is megillethetik a munkavállalókat.
Azzal, hogy mi történik, ha a munkaviszony év közben keletkezik, hogyan kell arányosítani a szabadságot, következő bejegyzésünkben foglalkozunk.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az ügyvédi iroda a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Kép: canva.com
